Főoldal Magazin Adatlapom Hódítások Törvényeim Katonai problémák Vallás a Birodalomban Bizánci építészet Festészet & szobrászat Theodóra








  Ezen sorokat öregségem idején találtam, még fiatalkoromban írta egy külföldi utazó. Íme hát, olvassátok ti is...

 

A keleti határ

Míg Belisarius és Narszész nyugaton hadakozott, a keleti és a dunai határ védelme súlyosan meggyengült. Huszrau király 540-ben felrúgta az 532-es „örök békét” és betört Szíriába. Egészen Antiochiáig nyomult, északon pedig Örményországot és Ibériát dúlta fel, Lazikát pedig megszállta. Justinianus végül az addig perzsáknak fizetett sarc megemelésével öt évre fegyverszünetet kötött, és miután ezt kétszer megújították, 562-ben ötven évre szóló békét kötöttek. Ezekben az években Justinianus sokat tett a keleti határ megerősítéséért: nevéhez fűződik Barbalisszosz és Szergiopolisz megerősítése, Birtha és párja, Annoukasz kiépítése, illetve Circesium újratelepítése az Eufrátesz mentén. A mélységi védelmet egyebek mellett ahagiopoliszipalmürai és andronai erődítései munkálatok, illetve a Kaszr Ibn Vardán és Heliarama kiépítése szolgálta.

A perzsáknak fizetett adó a sorozatos békekötésekkel megemelkedett, de a perzsák kivonultak Lazikából. Ez azért volt különösen nagy jelentőségű, mert Lazika fontos állomása volt a Perzsiát északról megkerülő, Kínába vezető kereskedelmi útnak. Hogy ezt biztosítsa, a bizánci állam növelte befolyását a Krím-félszigeten és a Fekete-tengertől északra. Ekkoriban kerültek kapcsolatba törökökkel is, és ebben az időszakban jutott el a selyemkészítés titka Európába.

Hatalmas selyemgyártó központok alakultak ki Bizáncban, Antiochia,BejrútTürosz és Thébai városában. A perzsákat délen is megpróbálták megkerülni a bizánci kereskedők, azonban még az Etiópiával szövetségben sem sikerült átvenni az ellenőrzést azIndiai-óceán kereskedelme felett.


A Balkán

Alig ért véget a germán népvándorlás, új behatolók jelentek meg a Duna vidékén: a különféle szlávok és a bolgár törökök. Az antok már I. Justinus idején be-betörtek a birodalomba, azonban miután Justinianus a határt védő erődrendszer katonaságának jelentős részét átcsoportosította a nyugati expedíciókra, a szlávok szabadon garázdálkodhattak a Balkán-félszigeten. Ekkoriban ezek a barbárok még megelégedtek a rablással, fosztogatással, de később mindinkább a betelepülés szándékával érkeztek.

 

A Nika-felkelés 

A külpolitikai bonyodalmak mellett súlyos terhet rótt Justinianus vállára az 532 januárjában kitört ún. Nika-felkelés (a lóversenyeken kiabált Nika! =Győzzél!) is. Bár már csak felesége miatt is a Kék pártot támogatta, amely az ortodoxia mellett tört lándzsát, a Hippodrom mindkét pártját szigorú büntetésekkel sújtotta a rend fenntartása érdekében. Mivel politikája miatt jelentősen emelkedtek az adók, a kiábrándult néptömegek az uralkodó ellen egyesült pártok mögé álltak, és több, a felkapaszkodott császárral elégedetlen senator közreműködésével a Hippodromban császárrá kiáltották ki I. Anastasius egyik unokaöccsét, Hüpatioszt.

Justinianus a félelmetes népfelkelés hatására menekülni akart, és elbocsátotta az emberek szemében gyűlöletes tanácsadóit, az adók beszedéséért – egyúttal a sikertelen államháztartási reformokért is – felelős Kappadókiai János praefectus praetoriót és Tribonianust. Erőskezű felesége, Theodóra azonban visszatartotta a megfutamodástól, és miközben Narszész látszólag tárgyalásokba bocsátkozott a kékekkel, Belisar katonasággal tört a lóversenypályára, és iszonyú mészárlást rendezett. A felkelést vérbe fojtották, Hüpatioszt és híveit pedig kivégezték.

 

Íme egy másik beszámoló az eseményekről, a nagyszerű Theophanész tollából... 

elotortenelem18
kattints a képre!

 

 

 

 







www.elotortenelem18.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!